20. GCSzto
Közeli helyként azonosítottuk a nevezett tavat. Mivel nem okozott különösebb gondot odaugrani, nem is halogattuk sokáig. Kellemes áprilisi vasárnap délután indultunk a tóhoz. Ottó kutya vezette a csapatot, mint mindig ha Ő is jelen van a kereséskor. A kocsit a tó elejénél parkoltuk le és rögtön nekiindultunk, hogy megkerülős csellel vegyük be a ládát. Az idő szép napos volt, így felüdülés volt sétálni a sok kihagyás után. Útközben bemásztunk néhány stégre is, hogy még közelebb legyünk a tóhoz, és kilássunk a nádasból a víztükörre. Szép panoráma tárult ilyenkor elénk.
Lassan fogytak a méterek lábunk alatt. Sok horgász volt kint és látszott hogy nem most kezdték el a napi rutint, mert már gőzölgött a bogrács mindenhol. Egész családok és baráti körök települtek ki a partra egy jó kajálásra. De jó is lenne nekünk is itt lenni valahol és sültet enni. De a mi küldetésünk valami más a mai napra. Kincset keresünk. Éppen ezért nem is álltunk meg, hanem rendületlenül törtünk előre az úton. Mikor körbeértünk ért egy kis meglepetés minket, márpedig hogy a GPS egy sűrű bozótosba vezetett minket. Sietve be is mentünk és követtük a jelet. A jel rendületlenül az erdő egy pontjára mutatott, ahol hosszabb-rövidebb keresgélés után megtaláltuk a keresett ládát. Regisztráltunk, majd regisztráltuk, hogy Ottó kullancsgyűjtésbe kezdett. Sietve elhagytuk az erdőt, és a töltésen kullancsellenőrzést tartottunk. Találtunk is párat. A rövid pihenő után folytattuk a tó megkerülését. Kellemes séta következett a tó elejéig. Ahol szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a tó mégsem megkerülhető. Az ösvényünkön keresztben egy patak vágtatott keresztül. Bátorságunk nem volt belemenni és átkelni rajta, és botorságunk sem megpróbálni. kénytelen kellett egy kis kerülővel a 8-as út mellett visszasétálnunk a kocsihoz. Eléggé elfáradtunk ezalatt a kis séta alatt, de jólesett a mászkálás. Jövünk majd máskor is... (2009.04.26 14:20)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése