A MARS expedíció

16. GCNKTR

A hétvége egészen geocache-esre sikerült. Tegnap is voltunk, ma megint úton vagyunk. Célunk a Mars-ra szállás volt elsősorban, de odafelé még megálltunk Nagykeszinél begyűjteni egy csomagot, mielőtt felszálltunk volna. Bementünk a faluba, és megpróbáltunk valami ládához közeli helyet keresni a parkolásra. nem akartunk kocsival odamenni, mert a mai napra sétákat szerettünk volna. Sikerült a faluból kivezető egyik utca végén alkalmas helyet találni a gépjárműnek. Leparkoltunk és innen gyalogosan folytattuk a megközelítést. A pusztán keresztül csak egy mezőgazdasái út vezetett a célpont felé. Lassan a bokrok-fák takarásából elénk tárult a templomrom és környéke. Nagyon impozáns látványt nyújtott még így a maga romos állapotában is. A közepéből kinőtt fa pedig meglehetősen sokat dobott a látványon, mintegy tanúsítva a rom élelmedett korát.

A templom megkerülgetése után a láda keresésére indultunk.  A bozótosban végül Kicsi lelte meg és azonosította a jelszót is. Nekem meglehetősen nehéz lett volna bebújnom a rejtekhez. Miközben éppen regisztráltunk, már hallottuk is egy autó ajtócsapódását. Valahogy megéreztük, hogy mások is ezt a napot választották a ládázásra, és most nagy léptekkel közelednek felénk. Kicsi gyorsan visszatette a helyére a dobozt, majd megpróbált fénysebességgel kiiramodni a bozótból, ami ággal és boggal is megpróbálta visszatartani. Alig kiért, a sarkon már be is fordult a következő versenyzőpáros. Szépen az eget kémlelve és fütyörészve oldalogtunk el onnan, mint aki épp csak erre járt. Visszamentünk a romhoz egy szendvicsre, majd visszaindultunk a kocsihoz, hogy a Mars meghódítására induljunk. Kilövéshez felkészülni! 3...2...1...Kilövés.  (2009.04.04. 15:50)

17. GCBaux

Az út nem is tartott olyan sokáig a Marsig, mint gondoltuk. Leszállás után körülnézve lenyűgöző színekben tárult elénk a bolygó felszíne. Felvettük a szkafandert, és elindultunk, hogy körülnézzünk ezen a furcsa és idegen világon.

A láda meglehetősen távol rejtőzött a GPS szerint, így hosszú séta várt ránk a dombok között. A nap furcsa színekbe öltöztette a környezetet, így azt csodálva lassan, és megfontoltan közeledtünk a cél felé. Kb. 10 perc séta után el is értük azt a dombot, melyen a rejtekhelyet jelezte a műszer. Két oldalról támadtuk, meg és kiderült a láda a tetején van. Oda pedig felkapaszkodni elég meredek volt. Legyűrve a félelmünket, bevettük a dombot. A láda valóan ott rejtőzött a tetőn. Innen még szebb látávny tárult a szemünk elé. De sajnos ha tartani akartuk az időt,  nem időzhettünk sokat.  Visszafelé még egyszer megcsodáltuk a tájat, majd 3...2...1...Start. Irány a Föld...  (2009.04.04 17:52)

18. GCSbor

Persze, hogy egy landolás sosem megy simán. Mint a legtöbb ejtőernyős, mi is egy bozótosban kötöttünk ki.  Magunk mögött hagyva a leszállóegységet a bozótosba vetettük magunkat. A műszer jelzett valamit a rengeteg közepén, ezért arra vettük az irányt. A bokrok elég marasztalóak voltak a sűrű, tüskés ágaikkal, de sikeresen átverekedtük magunkat. 10 perc alatt a nyomára akadtunk annak amit kerestünk. Jelszó, regisztrálás majd távozás. Közben vettünk észre valami benszülöttek által használt helyet, ahol a talaj eléggé ki volt gyúrva, és 3 lábon valami kör alakú tárgy kapott helyet, koncentrikus körökkel megfestve. Néhány botszerű, tollasvégű valami állt ki belőle. Elképzelni sem tudom mire használhatják. Na irány vissza a gép és spuri haza... (2009.04.04 18:30)