Csokonai és a hajóskanzen

 Csokonai múzsája (GCDULS) és a neszmélyi hajóskanzen (GCHSK)

Hogy is jön össze Csokonai és a hajóskanzen? Sehogy. Vagyis eléggé távol vannak egymástól és semmi közös nincs bennük. Kivéve a múltidőt. Na azt mindkét helyen megtaláljuk. Ezen a szép tavaszi napon azt merészeltük kitalálni, hogy ezt a két témát összehozzuk. Erre pedig a legjobb dolog a kirándulás, főleg, ha kincskeresés is van közben. 

Csokonai múzsája

Először Csokonai múzsáját látogattuk meg. Lillát. A költő és eme leányzó szerelméről nem szeretnék itt részletekbe menő ismertetőt írni, ez nem az a fórum, de mindenesetre meg kell jegyezni, hogy kapcsolatuk nem veszett a múlt ködébe, sőt, még a kesser társadalom is megismerheti, ha máshonnan nem, egy ládázás apropóján. Az út a parkolóig, ahol a kocsit hagytuk, mondhatni nyugalomban telt. Nemúgy a séta felfelé a temetőhöz. Zizi, aki kb. 10 méter megtétele után már nagyon elfáradt, elkezdte a mantrát, hogy "Apa, szeretnék a nyakadba ülni". Na ezzel meg is alapoztuk a következő 30 perc hangulatát. Én ugye nem akarom felvenni, ő meg nem akarja ezt elfogadni. Amikor az álláspontjaink ilyen messze vannak egymástól, hát kell erő a sétához. Azért csak odaértünk. A rövid ottlétet a gyerekek hamar megunták és mehettünk a hajóállomáshoz. Na ez a kapcsolat a kettő hely között.

A hajóskanzen. (vagy inkább ami maradt belőle)

A skanzen szó eléggé erős erre a helyre. Néhány kivénhedt roncsot és hajómaradvány, na jó azért volt még jó állapotban lévő is, leledzik csak itt. Igen, a skanzen megszűnt létezni. Vagy nem is volt. Mindenesetre a geocache oldalon közölt fotók hívogatóak voltak, ellenben a rideg valósággal. A gyerekek sem voltak oda a helytől. Picit sétálgattunk, majd a láda keresésére indultunk. A találat után kocsi, majd megcéloztuk a közeli lángosost. Mintegy megkoronázásaként a napnak, ZÁRVA volt. 

Otthon, édes otthon.... csak már lennénk ott(hon).

Tündérvár

Tündérvár (GCTUVA)

Ez a keresés a "csak úgy jött egy gondolat" kategóriába tartozik. Annak ellenére, hogy szeretünk kirándulni, az utóbbi időben meglehetősen keveset barangoltunk, és éppen a "hova menjünk" kérdés futkozott a fejünkben, amikor rátaláltam a weblapon. Mivel amúgy sem terveztünk nagy kirándulást a gyerekekkel, a választás erre ládára esett.

A család 5 főre bővült az elmúlt évek alatt, így ezzel az 5 fős csapattal indultunk neki a mai napon megtalálásra ítélt láda megkeresésére. 

Az első pont a kálvária volt. Ez nagyon tetszett mindenkinek. Igaz, nem sok időt töltöttünk itt, de azért egy-két képet készítettünk.

A második pont egy táblán lévő szó volt egy másik helyen. Itt találtunk egy játszóteret a gyerekek nagy örömére, ahol kis időre szabadon lettek engedve. Na innen nehéz volt az indulás. :-)

A harmadik és egyben utolsó pont. Autóval mentünk a földútra való leágazásig, onnan pedig gyalogosan folytattuk az utat. (A gyerekek ekkor még lelkesek). A földút unalmas szántóföldek mellett vezet a célirányába. Egyhangú sétánkat csak a gyerekek egyre hevesebb piszkálódásai töltik meg, amivel egymást hergelik unalmukban. Mi kitartunk, mert már látjuk a célhelyet. Odaérünk. Az út végén egy kis fás csoportot azonosítunk rejtekhely gyanánt. Keressük. Még mindig keressük. Valahogy érezzük, hogy nem jó helyen vagyunk. Ez be is bizonyosodik később. Újratervezünk. A leírás alapján egy kicsivel odébb azonban meg is találjuk a rejtekhelyet. A Tündérvárt. Vagyis amit annak mondanak. Ez minden csak nem vár, állapítják meg a gyerekek. Szerencsére a késő őszi idő miatt már sem a növényzet, sem a szúnyogok nem jelentenek veszélyt ránk. Picit elidőzünk a helyen, aztán lassan visszaballagunk a kocsihoz és közben elgondolkodunk, hogy a tündéreknek eléggé rosszul megy manapság, ha ilyen leharcolt helyen laknak.

És elröppent 10 év.

 

Ezalatt számos dolog történt, amik miatt a blog egy picit szünetelt. Többek között 3 gyermek és a hozzájuk kapcsolódó nemalvás, fáradtság satöbbi.

A teljesség kedvéért legyen itt a lista amivel adós maradtam az utókornak.

Íme:

222 2020.10.03 23:59 + GCKaMa Károly-magaslat

221 2016.10.02 10:05 + GCSibr Bozsok, Sibrik-kastély

220 2016.10.01 11:45 + GCIRKO Kilátó a határon

219 2015.11.08 11:20 + GC100 Századik láda

218 2015.11.08 11:10 + GCPusz Magyarország Közepe

217 2015.08.14 12:00 + GCMALY Mályinka

216 2015.08.13 14:00 + GCSzvo Szalajka völgye

215 2015.07.26 06:00 + GCGcsa Győrvári csata

214 2015.07.11 13:00 + GCKOSE Komáromi séta

213 2015.06.27 13:30 + GCduna Dunapart

212 2015.06.20 18:55 + GCSUMI Sümeg szíve

211 2015.06.20 18:25 + GCNypk Nyírlak - Tarányi Kápolna

210 2015.06.20 17:50 + GCTURJ Türjei romanika

209 2015.06.20 17:25 + GCIHKT István hegyi kilátó

208 2015.06.20 16:30 + GCBERZ Egyházashetyei séta

207 2015.06.20 16:10 + GCOFLY Marcal - Torna összefolyás

206 2015.05.25 12:00 + GCGYTE Győr templomai

205 2015.03.08 12:01 + GCttls Lovas szikla

204 2015.03.08 10:52 + GCTaEs Tatai Esterházy-kastély és parkja

203 2015.01.10 14:00 + GCSaBa Sándor Bástya

202 2014.08.20 11:00 + GCBOFA Boba Falu

201 2014.08.20 10:30 + GCSASO Ság és Somló

200 2014.08.20 09:45 + GCNaLa Nagy László szülőháza Iszkázon

199 2014.08.10 00:00 + GCKVK Kolontári Vörösiszap Katasztrófa

198 2014.07.25 12:25 + GCbuga Bugaszegi Téglagaléria és Történelmi Emlékpark

197 2014.07.24 21:20 + GCBBVK Vörös & Kék

196 2014.07.24 20:54 + GCFisl Fischl Ház

195 2014.07.24 20:38 + GCBBB Balatonboglári Sziget strand

194 2014.07.23 17:00 + GCfgom Boglári Gömb

193 2014.06.28 12:15 + GCGere Gerennavár

192 2014.06.28 00:00 + GCSZVD Szilvásvárad

191 2014.05.03 16:30 + GCfPfm Pityerszer falumúzeum

190 2014.05.02 19:15 + GCVLMR Fények temploma

189 2014.05.02 19:15 + GCJEGV Jégverem

188 2014.05.02 18:45 + GCorit Árpád-kori Szent Péter-templom

187 2014.05.01 18:10 + GCFPOR Ferencz porta

186 2012.04.27 16:20 + GCnegr Fekete-hegy

185 2012.04.27 14:20 + GCKTNG Kőtenger

184 2012.04.27 12:00 + GCCSBC Csobánc

183 2012.04.27 10:30 + GCLILI Liliomkert

182 2012.04.27 09:00 + GCGULA Gulács

181 2012.03.17 17:00 + GCVGKV Városlőd-Gerencepuszta Kisvasút

180 2012.03.10 12:15 + GCVAOM A vashámori öreg malom-rom

179 2011.11.01 15:00 + GCMJ Molnár József emlékére

178 2011.11.01 14:45 + GCKADE Kádártai ősi forrás és Életfa

177 2011.11.01 14:20 + GCRARO Rátóti kolostorrom

176 2011.11.01 14:00 + GCKOKB Kokas-hegyi barlang (táró)

175 2011.11.01 00:00 + GCeper Eperjes Tanösvény

174 2011.10.29 13:40 + GCCSEH Csehbányai Mária kápolna

173 2011.10.29 12:55 + GCHFOR A kislődi Három Forrás

172 2011.10.29 12:20 + GCPORC A fehér arany

171 2011.10.15 12:00 + GCPKL Pokol-lik a Kab-hegyen

170 2011.09.18 12:45 + GCAPTI A Külső-tó az Apáti-hegyről

169 2011.09.18 10:30 + GCAEUT Aranyember útja tanösvény

168 2011.09.17 08:34 + GCBAVI Balatoni Virtuális

167 2011.09.03 14:00 + GCHEGE Hegyesd

166 2011.09.03 12:00 + GCHLP Haláp

165 2011.09.03 10:30 + GCBB Benárd-barlang

164 2011.08.13 13:00 + GCKOLO Pálos Kolostorrom

163 2011.08.13 11:00 + GCABRA Bagolyszikla

162 2011.08.13 10:23 + GCARBO Fenyőarborétum

161 2011.08.07 14:00 + GCZORO Zörög-hegy

160 2011.08.07 10:30 + GCKOAR Csesznek-Kőárok

159 2011.07.31 15:00 + GCBMN Bécs magyar nevezetességei

158 2011.07.30 10:00 + GCSoCe Soproni Cédrusok

157 2011.07.29 12:20 + GCKOR Koronázó domb emlékoszlop

156 2011.07.29 12:00 + GCSOR Sopron Sörházdombi kilátó

155 2011.07.16 14:30 + GCVSZE Szerelem-sziget

154 2011.07.16 14:00 + GCVEIN Veszprém Egyetemváros

153 2011.07.16 13:30 + GCTHAL Thalia papjai - 100 éves a veszprémi színjátszás

152 2011.06.13 15:30 + GCKRKD Kerekedi-öböl

151 2011.06.13 14:30 + GCCSOS CSOpaki Séta

150 2011.06.13 11:20 + GCpaki Paloznaki kilátás

149 2011.06.11 14:00 + GCELKA Elfelejtett Kastély

148 2011.05.14 14:00 + GCHBPL Hajszabarnai pénz-lik, azaz Savanyó Jóska rejteke

147 2011.05.14 12:00 + GCdino A bakonyi magyar dinók

146 2011.05.01 14:00 + GCNIKE Niké szobor

145 2011.05.01 13:30 + GCTett Francia emlékmű

144 2011.05.01 13:00 + GCTEKI Tettyei kilátás (korábban Pécsi advent)

143 2011.05.01 12:20 + GCHAVI Havi-hegy

142 2011.05.01 12:00 + GCTERO Tettyei romok

141 2011.05.01 11:45 + GCAGOS Ágoston tér

140 2011.05.01 11:30 + GCTUKE Pécsi séta - a városfalon innen és túl

139 2011.05.01 10:30 + GCVFAL A várfal és ami mögötte van

138 2011.04.30 10:30 + GCNYVF Nyugati várfalsétány

137 2011.04.30 08:50 + GCPONT Jakováli Hasszán pasa dzsámija, Pécs

136 2011.04.30 00:00 + GCZSOL Zsolnay Mauzóleum

135 2011.04.29 21:30 + GCPEKF Pécs szívében

134 2011.04.29 18:20 + GCPcs1 Világörökség

133 2011.04.29 18:00 + GCLOCK A geolakat

132 2011.04.29 17:00 + GCtera Terrárium a föld alatt

131 2011.03.15 16:45 + GCFURI Balatonfüredi séta

130 2011.03.15 15:45 + GCSAV Füredi savanyúvíz

Győr környéki barangolások 2.

124. Mogyorós mentén (GCEcs)

Azzal a megnyugtató gondolattal keltem fel, hogy mai nap ismét csak ládázásra való. Az idő megfelelő, nincs kánikula és a ládák is eléggé közel vannak. Győr mellett még nem gyűjtöttem össze mindet, ezért terveztem egy olyan napot, melyet csak a ládázásnak szentelek. Mivel Kicsi és Ottó nem voltak velem, először egyedül terveztem a kirándulást, de végül Ádám barátom csatlakozott hozzám, hogy picit kimozduljon otthonról ő is. Így aztán a mai kör első célállomása felé vettük az irányt, mely egy három pontból álló multi volt. Az első pont Écs közepén lévő világháborús emlékmű, ahol egy egyszerű számolási feladattal kellett megbirkóznunk. Nem okozott nehézséget. Gyorsan megszámoltuk, amit kellett, és mivel nem volt semmi látnivaló a környéken, el is indultunk a második pont felé. Ez a pont egy párszáz méterrel arrébb lévő buszmegállóhoz vitt minket, ahol ismét csak egy kevésbé érdekes helyet találtunk. Lehet, hogy csak nekünk volt az, de semmi említésre méltót nem tudtunk fellelni. Itt is számolni kellett, méghozzá a járólapok számát. Ezt is megoldottuk gyorsan, majd a kocsit hátrahagyva, gyalogosan indultunk neki az utolsó etapnak a láda felé. Az út mélyen a szint alatt, kanyarogva vezetett felfelé a láda rejtekhelye felé.  Mire elértük a láda környékét, már az út is felemelkedett, szintbe a tereppel, és látni engedte a panorámát. A láda rejtekhelye előtti sík terepről készítettünk egy fényképet, ahol Ádám tenyerén hordozza az Apátságot. Kicsi keresgélés után meg is leltük a ládát, melybe gyorsan beregisztráltunk, majd azon az úton, amin feljöttünk, visszasétáltunk a kocsihoz. Mindezt, a mogyoróbokrok mentén…(2011.03.13 10:30)

125. Ravazd, séta az erdőben (GCRVZD)

Erdei sétára készülődünk a láda leírás alapján. Ravazd község egyik panziójának parkolójában letettük az autót, majd hátizsákot ragadva elindultunk felfedezni a sokorói dombok rejtekét. Az út először a szélső házak között vezetett felfelé egy dombra, melynek két oldalán magas falak vettek körül bennünket az évszázadok alatt mélyre lekoptatott úton. Innen már látszottak az enyhe dombok melyeket meg kell majd járnunk a túra alatt. Aszfaltos úton kanyarogtunk egy ideig, majd egy jobb kanyart követően bevetettük magunkat az erdőbe vezető mélyútra. Itt is a két oldalt magasra felnyúló falak között gyalogoltunk egy ideig, majd amikor csökkent a falak meredeksége, már az erdő látványát élvezhettük. Kellemes napsütéses időben egészen kimelegedtünk mire begyűjtöttük a táblákról a jelszavakat. Innen már csak a harmadik láda volt hátra. Ismét felkerültünk az erdei földút után egy sokat használt murvás útra, ahol beirányoztuk az utolsó pontot. Húsz perc séta után megérkeztünk az emlékműhöz. Még néhány fénykép a bizonyíték kedvéért, majd elnyammogtunk egy szendvicset és elindultunk vissza a kocsihoz. Kár, hogy nem körtúra a multi útvonala, mert most megint ugyanazon az úton kellett visszagyalogolnunk, amin eljöttünk idáig. Ez a része a túrának már rutinból ment, így GPS nélkül is majdnem sikerült visszaérünk. De még sem… (2011.03.13 12:00)

126. Forrásvíz (GCForv)

Mai nap már két multit letudtunk, és most nekiveselkedtünk egy harmadiknak is. Ravazd szélén található egy forrás, mely történelmét tekintve elég régóta ismertnek tekinthető. Már a rómaiak korában víz folyt belőle, illetve középkori iratok is említik meglétét. Ma egy szép emlékmű áll ott, melyből szépen csordogál a víz. Az első pont itt volt megtalálható. Kerestük egy darabig, és hála égnek meglett. Az ilyen ide-oda felírom dolgok néha nem akarnak összejönni. Most sikerült. Ha már itt jártunk a megkóstolást sem hagytuk ki. Iható, hűvös vize volt, így töltöttünk palackba frisset. Ezután felmentünk a kilátóhoz, ahonnan kellemes panoráma nyílt a környező dombokra. Itt is begyűjtöttük a jelszórészletet, majd még picit nézelődtünk a kilátóból. Mikor meguntuk és már mindent legalább kétszer megnéztünk, lesétáltunk a kilátó alatt húzódó fiatal erdőbe, ahol megkerestük a harmadik pontot, magát a ládát. Sikeresen regisztráltunk, és visszasétáltunk az autóhoz. (2011.03.13 14:00)

127. Boldog Mór kilátó (GCphal)

A következő állomás egy kilátó volt a pannonhalmi apátság területén. Az autót az ajánlott éttermi parkolóban hagytuk, és gyalogosan mentünk fel az apátság bejáratához. Innen a kerteken keresztül sétáltunk el a kilátó felé. A gyalogos ösvény szépen rendben tartott környezetben vitt minket a cél felé. Látszott, hogy gondos kezek ápolják és vigyáznak a tisztaságára, bár ezt el is várhatja az ember az Apátság közelében. A kilátó maga egy egyszerű fa építmény négy szintesre megépítve. A dobozt a GPS a kilátó melletti meredek domboldalon lefelé jelezte. A hosszú száraz időszak miatt, most eléggé poros volt az oldal, és bizony nem kis gondot okozott elkerülni a csúszást. Úgy öt métert kellett csak leereszkedni, de ez az öt méter eléggé megterhelő volt. A láda sikeresen megkerült, és fél kézzel egy fába, fél kézzel a ládába kapaszkodva valahogyan sikerült regisztrálni ottjártunkkat. Szerencsére nem jött arra senki, így nem kellett a kapaszkodás mellett még a sietséggel is foglalkozni. A regisztrálás után visszasétáltunk a kocsihoz, és elindultunk a következő láda felé. (2011.03.13 14:30)

128. Egy a negyvenből (GCjak1)

Az Apátság után eme közeli pontot tűztük ki a következő célnak. Ameddig lehetett autóval mentünk fel a házak között, majd egy alkalmas út menti füves területen leparkoltunk. A szőlőskertek között találtunk egy ösvényt, ami a cél felé vezetett, és amin felkapaszkodhattunk. Az emlékoszlop könnyen megtalálható volt, és a harang is ott volt ahol lennie kellett. Leolvastuk, amit kellett, de nem fogott meg különösebben a hely, mivel nem hozott sok újdonságot, érdekességet. Szépen visszasétáltunk a kocsihoz, és a letudtak közé besuvasztottuk ezt a helyet is „futottak még” jelzővel. (2011.03.13 15:15)

129. Halomaljai panoráma (GCHAPA)

A mai nap utolsó ládája egy domb tetején lévő rádióadó közelében volt elrejtve. Az autót az út melletti füves helyen parkoltuk le. Innen a felfelé vezető földút kezdete nem volt messze. Annál távolabbinak tetszett viszont a domb teteje a meredeken felfelé vezető út végén. Mivel egész nap ládák után jártunk, így a nap végére eléggé éreztük a megterhelést. Hiába, nem voltunk jó kondiban a télen megszokott jólét után. Lassan, de biztosan azért sikerült feljutni a rádióadóig. Valamikori békebeli eszköz lehetett, mert nem tűnt aktív használatban lévőnek. A kerítés megkerülése után, követve a GPS jeleit, egy felettébb sűrű és gazos területre tévedtünk. Átvágva a száraz kóróként meredező szárak között elértünk a láda helyére. Viszont nem találtuk. Keresgéltük úgy tíz percig, de semmi. Végül jó 15 méterrel odébb a kerítés oldalához dobva pillantottuk meg véletlenül. Szerencsére minden benne volt, ami a regisztráláshoz kellett, majd ezt követően szépen visszarejtettük a megfelelő helyre. Visszasétáltunk a füves, félig meddig gondozott területre az antennák mellé, és picit nézegettük az innen elénk táruló panorámát. Rövid pihenő után lesétáltunk és úgy döntöttünk elég is volt mára. Haza kocsikáztunk és hajrá sör…(2011.03.13 15:45)

A Rábca

122. Rábca-vándor (GCRAVD)

Győr a vizek városa, ahogy ezt bizonyára sokan tudják.    Nem akartam sokat ülni otthon, most, hogy a hosszú hétvégére hazamentem. Igaz volt mindenféle házkörüli dolgom, de azért belefért egy kis kincskeresés is. Volt egy láda, ami már régóta bökte a szemem, hogy szürkébe tegyem, így erre a szombati napra be is terveztem. Unatkozó barátom, Ádám is csatlakozott  a vadászatra. Ketten indultunk begyűjteni a pontokat. A városi részek esetében nincs félelmem, mert vagy virtuális a pont vagy a ládát már rég ellopták és valahol szintén le van írva a jelszórészlet.  Így kellő nyugalommal indultunk sétára a volt olajgyár melletti parkolóból a Radó-szigetre. Az uszoda felőli részen jelezte a kütyü a pontot, így arra sétáltunk. A pont könnyen meglett, így nem is időztünk sokat a szigeten, a második pont felé vettük az irányt. Az sem volt messze kb. nyolcszáz méterre. Elgyalogolva a félsziget csücskére, megszámoltuk a tornyokat. Nem volt nagy dolog, csak nem voltunk benne biztosak, hogy kettő, három vagy négy látszik. Na mindegy, felírtuk mindegyik lehetőséget. Ha nem megy elsőre, akkor majd megy másodikra. A harmadik pont kicsit távolabb volt, így visszamentünk a kocsihoz, hogy kicsit meggyorsítsuk a pontok közötti vándorlást. A harmadik pont egy réges-régi zsilip nyitószerkezetén helyezkdett el. Láttuk, hogy nem ma használták utoljára. A zsírral viszont nem spóroltak, így aztán megmarad még vagy 100 évig rozsda nélkül. A jelszórészletet könnyen megtaláltuk, és már álltunk is tovább az utolsó pont felé. A töltés elején leparkoltuk a kocsit. A kütyü szerint két kilométer csak a láda. Az erős szél ellenére lelkesen sétáltunk a töltésen, ahogy a kütyü mutatta. Sapkám vagy kétszer repült le a magasból a töltés aljára. Másztam is rendesen. Lefelé még okés volt, mert le még leértem valahogy, felfelé viszont mászni kellett. De a ládáért mindent. Mire odaértünk a kis erdős ligethez már kellően tapasztaltak voltunk a szél dolgaiban. Hogy fúj, merről fúj, miért fúj, és miért nem fúj ha erdős résznél vagyunk... Azért ez nem kis teljesítmény tőlünk.

Megérkezvén a láda környékére, mely egy erdős liget a szántóföldek között, már kellemesebb időben volt részünk. A fák jótékonyan megfogták a szelet, így az nem zavart minket. A fák közé érve nekiálltunk keresni a ládát. A leírás szerint valami odúban kell lennie. Találtunk is vagy három-négy fát ahol voltak odúk. Bőszen forgattuk az avart, korhadékot, hogy megleljük, de sajna nem jártunk sikerrel. Olvastuk, hogy előttünk sem volt már meg, de meg is bizonyosodtunk, hogy nem található. Így picit csalódottan indultunk visszafelé. (Este azért írtam a rejtőnek, hogy baj van a dobozzal, cserébe megküldte a hiányzó részletet, így rendesen logoltam.)

Most már okosabbak voltunk, és kitaláltuk, ha a töltés takarásában megyünk, akkor nem fúj a szél. Azért meglepően okosak vagyunk ha egyszer odatesszük az agyunkat. Visszaérve a kocsihoz kilőttünk Győrzámoly felé... (2011.03.12 13:20)

123. Győrzámolyi multiláda (GCGYZM)

Sikertelen előző keresésünk után indultunk tovább a mára tervezett második ládához. Az éppen nálam lévő TB-t (Bódottá) akartam elrejteni. Ez a multi Győrzámoly nevezetességeit szeretné bemutatni. Na ez minket most éppen nem érdekelt. Sok emlékművet és templomot láttunk már, így nem dobott fel, hogy ismét láthatok egy-kettőt. A templomnál lévő első pont kicsit meglepett minket. Okosan úgy van felépítve a multi, hogy nem tudsz továbbmenni ha nem leled meg a pontot, mert az tartalmazza a következő ponthoz az infót. Így aztán végig kell sétálnod, ha meg akarod lelni a végső ládát. Nos a templomnál eléggé meglepődtünk, mert a fal tövébe írta a mikroládát, de ott amikor megláttuk a kavicsos sávot a templom körül, rögtön felvetődött bennünk, hogy itt aztán bárhol lehet a kavicsok alatt. Körbejártuk, és jellegzetes kavicsokat vagy rejtekhelyet kerestünk. Mikor körbeértünk majdnem káromkodtunk. Nem találtunk semmit. Aztán megnéztük jobban és megtaláltuk a trükkös helyet. Gyorsan és óvatosan felírtuk a koordinátákat, és tovább álltunk. Azt csak utólag vettem észre, hogy a plébániától árgus szemek figyelik minden mozdulatunkat, hogy mit ólálkodunk a templom környékén. Mielőtt baj lenne, gyorsan kocsiba ültünk, aztán hajtottunk a második ponthoz. Ez nem volt messze, úgy százötven méterre a kanyaron túl. Le is parkoltunk az út szélén, és akkor kerültünk bajba, mert két kisgyerek játszott ott. Másztak, futkoztak, így nagy volt az esély,hogy meglátják mit veszünk elő és honnan, hogy azután kíváncsiságuktól vezetve ők is előszedjék. Szóval óvatosak voltunk. Takartam Ádámot, míg előbányászta a mikrót, majd megtudva a tutit, gyorsan visszarejtettük. Elindultunk a végpont felé. Leparkoltam a töltés oldalában, majd gyalogosan mentünk a kis zászló felé. Sajnos nem olvastuk el a leírást, így később derült csak ki, miután megtettünk úgy háromszáz métert, hogy útközben volt elrejtve a kód, ami a ládanyitáshoz kell, így nem lehetünk sikeresek nélküle. Bakit kiküszöbölendő, visszasétáltunk, és megkerestük a kódot. Aztán most már tényleg irány a láda. Meg is találtuk a megadott helyen. Nagyon jó rejtés. Ötletes, bár szerintem nagy az esélye, hogy télen valaki elvigye tűzifának a rejteket. De mindenképpen tetszett. Nosza kinyitottuk, és regisztráltunk. Belerejtettem a TB-t (Bódottá), volt is öröm és bódottá, hogy sikeresen hozzájárultam az utazásához. Visszarejtettük a ládát, majd irány haza... (2011.03.12 15:20) 

Balatonfelvidék sokadszorra

118. A „látott” hal (GCLAHA)

Szép, napos márciusi hétvégére ébredtünk, és mint ilyenkor lenni szokott, egyik kedvenc hobbinknak engedve ismét ládakeresésre vetemedtünk. „Meglepve” Kicsit, ismét a Balaton északi részét választottuk ki barangolásaink helyszínéül. A tihanyi félsziget még fel nem kutatott ládái közül elsőnek ezt a meglehetősen fura névvel illetett dobozt választottuk. Az út Tihanyig eseménytelenül telt, még ébredeztünk a kocsiban ellenben Ottóval, aki friss és üde volt teli izgalommal, melyet nem győzött nekünk hangsúlyozni, heves nyüsszögés és tutulás által. Megkönnyebbülve engedtük ki a kocsiból Tihanyban, és lélegeztünk fel, hogy csend van. A láda szerencsére nem volt messze. Mindössze ez egyik nagyobb parkolónál kellett picit továbbmennünk a kitaposott gyalogúton a part irányába. Úgy 100 méter megtétele után már fent is álltunk egy kis nyílt területen, ahonnan gyönyörűen ráláttunk a még jeges Balatonra. A láda leírásában szerepel, hogy az emberek innen lesték a halrajokat, és segítették a lent dolgozó halászokat. Innen ered a furcsa név, látott hal. A láda valamivel lejjebb volt egy kiemelkedő szikla tövében. Az napsütésben olvadó földön egyedül csúszkáltam le a láda környékére. A keresés nem volt megerőltető, de izgalmas volt csúszkálni a sáron és leveleken alattam a mélységgel. Néhányszor kibírtam nevetés nélkül. A regisztrálás után visszamásztam és még picit nézegettük a távoli vizet, majd visszasétáltunk a parkolóba. A mai nap éppen termelői piac volt, és mindenféle házi tejek, vajak és sajtok voltak kaphatók. Vettünk is egy kis kóstolónak való ízesített túrót. Ezekután még sétáltunk egy picit, megnéztünk minden standot, ki mit árul, majd lassan visszaballagtunk a kocsihoz és elindultunk a következő cél felé. (2011.03.05 11:20)

119. Magyar tenger (GCMate)

Tavalyról elmaradt befejezetlen multiládánk utolsó pontja volt ez a pont. A többi pont már megvolt tavaly, csak az utolsó, maga a láda hiányzott, mert mikor meg akartuk keresni, éppen akkor a szőlőkben durrogattak hevesen a gazdák, hogy elűzzék a seregélyeket, és Ottóval nem akartunk bemenni a durrogatás közepébe, nehogy megijedjen. Most tavasz révén elmaradtak a lövöldözések, és alkalmasnak találtuk az időt, hogy pótoljuk az elmaradást. Kellemes sétával kezdtünk a szőlőtőkék között egészen a domb aljáig. A gazdák már megkezdték a szőlő rendbetételét, felkészülve a rügyezésre. Az erdős rész elérésekor egy keskeny ösvény kezdetét láttuk a bokrok között, ezen indultunk el felfelé a tető felé. A kütyü szerint ugyanis oda rejtették a ládát. Az ösvény egyre csak kanyargott felfelé és amint futott feljebb és feljebb, úgy lett egyre meredekebb. A mi tempónk a meredekség növekedésével arányosan csökkent. Lihegtünk rendesen mire felértünk a tetőre. A csúcson azonban lenyűgöző látvány fogadott minket.

Magasan a környező vidék felett álltunk és a Balaton vizére láttunk egyenesen. Kellemes pihenő volt kialakítva fent, ideális lehet bármely szalonnasütéshez egy csapat számára. Itt megkerestük a ládát, elvégeztük a szükséges rögzítéseket, majd kiültünk a napra, élvezve a látványt. Elmajszoltunk egy szendvicset, és miközben Ottó hősiesen mentette a faágakat a meredély széléről, mi a távoli Balatont fürkésztük. Eltöltöttünk így egy kis időt, majd összepakoltunk és visszaindultunk az autóhoz. Lefelé Ottó kergetett minden lefelé guruló követ vagy éppen a Kicsi által eldobált faágakat. Ő sosem fárad… (2011.03.05 13:05)

120. Dörgicsei mosolygós templomrom (GCdomr)

Harmadik megállónk hazafelé egy vidám rom volt, Dörgicsén. Nagyin drive-in láda, mert a templom mellett parkolhattunk. A templom maga nagyon régi, 11. századi múltra tekint vissza, ma azonban már csak a romjai találhatóak meg a faluban. A falban található vörös téglák adják a mosolyra húzott száját, adva vidám külsőt a romnak. Maga a rejtés elég merész, és elsőre nem is biztos, hogy gondol rá az ember, de egyenlőre működik, és ott van a láda. A templomot körbesétáltuk, megnéztük a kihangsúlyozott kereszt alakú ablakot is. Jelszószerzés után pedig fényképeket próbáltunk csinálni magunkról a közeli padon, több-kevesebb sikerrel. Mikor meguntuk ezt a játékot, és Kicsi feltöltötte magát napfénnyel, indultunk a mai nap utolsó ládája felé, mosolyogva - integetve a templomnak. (2011.03.05 14:30)

121. Szentbalázs falu templomromja (GCBALA)

Szentantalfa mellett vettük a domboldalnak az irányt. A rom valahol a tető környékén volt jelezve, úgy döntöttünk, ameddig lehet, felmegyünk kocsival. Sikerült is elég szépen megközelíteni a helyet, de aztán a szőlők és házak között elveszett az út a sárban, így a parkolás mellett döntöttünk. Letettem a kocsit az első alkalmas helyen, majd innen sétálva indultunk a GPS által mutatott úton. Ottó unatkozott, mert hozott magával egy követ is, hogy legyen valami nehezítés is számára az úton. Az út enyhén emelkedett a magas partfalak között és kanyarogva vezetett minket feljebb és feljebb. Kiérve a partfalak közül már a szőlőskertek között haladtunk és már kilátás is adódott a környékre. A dombon felkanyarodtunk egy porta mellé, ahol nem tudtuk eldönteni, hogy magánterületet sértünk, vagy éppen arra visz az út, annyira körberakták limlommal az út két oldalát. Széles kocsiútra értünk ki, mely erős kanyart véve vitt tovább minket a rom felé. Lassan sétáltunk a felengedett földön és hamarosan kibontakozott előttünk a templom körvonala is. Odaérve látszott, hogy ez is a régen volt dicső templomok közé tartozik. 13. századi eredettel rendelkezve nem tekinthető fiatalnak. Sajnos az idő ezt az építményt is kikezdte. Állagmegóvási munkáknak köszönhetően most úgy néz ki stabilizálták az állapotot, és még jó pár évig emlékül áll itt. Körbejártuk, megnézegettük, majd a bejáratával szemben a kerteken át lementünk a kocsi felé. Nem volt kedvünk visszafelé is a körbevezető úton, amin jöttük visszamenni. Az autót rövid idő alatt elértük, letisztítottuk a cipőket a sártól, és elégedetten, négy megtalált ládával a mai napon hazafelé vettük az irányt. (2011.03.05 15:30)

Kövek és romok

115. Fehér kövek (GCFKOV)

Hétvégi kirándulásunk Sümegre és környékére vitt bennünket. Régebbről maradt még itt egy láda melyre akkor nem volt időnk, így most a bepótolásra adódott lehetőséggel élve, ezt a ládát is felkerestük. Az autót az egyik főút melletti parkolóban tettük le és innen már gyalogosan közelítettük meg a helyet. Ottó a megszokott vezetői feladatokat ellátva rögtön előre is futott, megadva a lehetőséget, hogy követhessük. Az út már az elejétől kezdve emelkedett a dombtető felé. A távolban felsejlett előttünk a fák közül kibukkanó fehér-szürke sziklák tömege, mely a ládát rejtette. A házakat elhagyva kellemes erdei ösvényre jutottunk, mely az árnyat adó fák alatt vezetett felfelé. Február ellenére eléggé meleg volt, aminek felettébb örültünk, mert a tavaszias időben mégis csak kellemesebb a séta. A bokrok közül a leggyorsabbak már rügyet is bontottak, enyhe zöld fakadások látszottak az ágakon mindenfelé. Sejthetően kezdett tavaszodni.

A tetőre érve az út is kellemessé vált azáltal, hogy az eddigi emelkedés helyett már szintben haladtunk a peremen. A téli viharok maradékaként persze néha másznunk kellett az útra kidőlt fákon keresztül, hogy folytatni tudjuk az utat, de könnyen vettük az akadályokat. A sziklaszirtekhez érve előttünk feküdt Sümeg, közepén a jellegzetes várral. A sziklafal szélén állva eléggé messzinek tűnt az alattunk fekvő terület. Nem jó dolog innen leesni. Pici ejtőzés után továbbsétáltunk a láda megkeresésére. A GPS egy, a faltól külön álló sziklára mutatott, melyet csak ügyes mászással egybekombinált ugrással lehetett elérni. Kint állva a szikla tetején még félelmetesebb volt a helyzet. Leguggolva keresgettem, lehasalva vizsgálgattam a lehetségesnek ítélt rejtekhelyeket, de sajnos nem jártam sikerrel. Lemásztam, körbejártam, semmi. Felmásztam újra és lehasaltam megint, semmi. Feladtam. Elolvastam újra rejtést. Ismét csak körülnéztem és akkor megláttam. Egy vékony madzag lógott ott egy gyökérhez erősítve. Diadalmas vigyorral az arcomon húztam fel és vettem birtokba a ládában rejlő jelszót. Úgy éreztük az egyik legötletesebb rejtéssel volt dolgunk azok közül, amikhez eddig szerencsénk volt. Köszönjük a rejtést. Ezután már simán ment minden. Megpihenve a párkányon felfaltunk egy-egy szendvicset, majd lesétáltunk a kocsihoz. (2011.02.26 12:40)

116. Ódörögd templomrom (GCodor)

A templomromhoz igyekezvén Ódörögd falut szeltük át, ahol a nyugodt falusi élet bizonyítékaként senki nem volt az utcákon, néhány falusi öreget kivéve, akik a ház előtti padokon ültek. Elhagyva a falut egy gazdasághoz érkeztünk, amelyen átmenve egy valamikor talán tehetősebb falusiak mára már eléggé leromlott állapotban lévő házához értünk. Mint egy vidéki kiskastély, olyan kinézete volt, nagy udvarral és magas kerítéssel. Az autót itt parkoltuk le. Kilépvén a kocsiból, a házzal átellenes oldalon észrevettük, hogy ez minden naposan használt terület az állatok számára, mert a föld legyúrva, zöldek lelegelve minden felé. Úgy látszik, erre hajtják ki őket a legelőre. Később meg is láttuk milyen állatok ezek. Bárányok. És hallgattak. Legalábbis egy darabig. Ott legeltek úgy száz méterre előttünk egy füves részen. Ottó szerencsére nem érdeklődött irántuk, annál inkább az általuk hátrahagyott bogyók iránt, melyek valamilyen érdekes oknál fogva rögtön arra ingerelték, hogy hátát a földre téve hemperegjen rajtuk.  Mi annyira nem fogadtuk ezt kitörő örömmel. Próbáltunk rászólni, de csak odébb ment egy kupaccal. Mivel nem tudtunk mit csinálni, inkább gyorsan átszeltük a mezőt a fákkal szegélyezett útig, mely továbbvezetett minket a rom felé. Az árnyas úton lassan elértünk a romhoz vezető kis ösvényig. Ezen indultunk befelé az öreg rom irányába. Mikor megpillantottuk teljes egészében, azon gondolkodtunk, hogy vajon miképpen festhetett az építmény fénykorában. Tetszett a torony kinézete is. Olyan kis takaros ezzel a sokszög formával. Körbejártuk, még a régi alagsorba is lementem. Vajon miért itt épített valaki templomot? Nem tudjuk. Miután alaposan körbejártuk, megkerestük a ládát is. A bokros részen eléggé bekeveredtünk, de végül meglett, és beírtuk magunkat a megtalálók közé. Az úton visszafelé Ottó még utoljára belefeküdt mindenbe amit talált, így a kocsiban mi és élvezhettük azt ami neki annyira örömet okozott… (2011.02.26 14:10)

117. Ember-kő (GCMBER)

Sáska község felől indultunk az Ember kő felé. Egy kereszteződésben, ahol az erdei ösvény kezdődik leparkoltunk a fűben. Az autóból Ottó vágtatott ki elsőnek és gyorsan ellenőrzés alá vonta a környéket. Felkapkodtuk a cuccot, amit magunkkal akartunk vinni, majd elindultunk az úton befelé az erdőbe. Az út kanyargott a fák között, Ottó nagyon ügyelt, hogy ne érjen meglepetés minket, ezért felügyelete alatt tartotta az út mindkét oldalát, és időnként meg is jelölte az utat, hogy visszataláljunk ha esetleg eltévedünk. Lassan sétálgattunk, élvezve a tavaszias napot. Rövid séta után kezdtek megjelenni a sziklák is két oldalt, és a mellettünk lévő szintek egyre magasabbra emelkedtek fölénk. Végül egy kanyar után megláttuk magát a nevezett követ is. Elképesztően hasonlít egy emberre. Nem is gondoltuk volna. Mint egy öreg király palástban. Rövid vigyorgásunknak azonban véget az az emelkedő amely a GPS szerint a ládához vezetett. A gond az volt, hogy nem láttunk felfelé kigyúrt utat, csak némi vadösvényt. A meredek domboldal azonban teli volt avarral, mely nem segített nekünk a feljutásban. Sőt… Nem volt mit tenni nekiveselkedtünk és nagyon vigyázva szépen felaraszoltunk a tetőre. Ottó a maga fürgeségével türelmetlenül nézegetett vissza ránk, és nem értette miért nem tudjuk tartani az ő tempóját. Fent picit pihentünk, majd a kis platón körülnézve, élveztük azt a képet, ami elénk tárult. Nem volt nagyon különleges, de mégis szép volt a lemenő nap fényében. Maga a tisztás kövekkel volt tarkítva és ezeket kerülgetve lehetett csak körülnézni. A láda valahol itt rejtőzött. Rövid keresés után sikerült is meglelni. Megszereztük a jelszót, majd azon az ösvényen, amin felmásztunk, most ereszkedni kezdtünk. Az avar most még inkább ellenünk dolgozott, mert lefelé nehezebb volt megtartani magunkat a csúszás ellen. Kicsi egy bottal próbált fékezni több-kevesebb sikerrel. Sikerült leérnünk épségben az útra. Innen visszasétáltunk a kocsikánkhoz, majd hazafelé vettük az irányt. Emberesen elfáradtunk… (2011.02.26 15:15)