Romok, várak, kilátók kis mosással

37. Dörgicsei romtemplom (GCdoro)

A szombatokat nekünk találták ki. Nem kell dolgozni menni, de még nincs vasárnap sem, hogy takarítani, rakodni vagy egyéb dolgot kellene csinálni. Mi mást is csinálhatnánk, megint csak kincset keresünk. Ma éppen megint templomosok voltunk először. Megcéloztuk a Balaton körüli ládák közül vagy négyet, melyek egymáshoz közel helyezkedtek el és beleférnek egynapi keresgélésbe. Így esett a döntés egyik részről Dörgicsére. Rendkívül tapasztalt keresők lévén valamikor dél körül értünk oda. Sajna a kora reggeli indulások nem nagyon sikerülnek nekünk, dél felé startoltunk, de a mi lényeges, a csapat ismét teljes volt, Ottó a vezérünk és mi a követők indultunk a láda keresésére. Dörgicsére hamar oda lehet érni ha az ember nyomja a kocsinak. Nem is kellett 1 óra és ott voltunk a templomrom szomszédságában. A templomhoz felfelé Ottó dacosan elsétált egy németjuhász előtt, mutatván, hogy Ő a vezér. Mi csak azért imádkoztunk, hogy ne tudjon valahol kijönni, mert akkor új nadrágok kellettek volna rövid időn belül. Szerencsére nem sikerült neki, így minden probléma nélkül elértük a romot. Körbesétáltuk, megnéztük minden oldalról, majd Ottó elől elbújósat játszottunk. Élveztük. Ottó kevésbé...

 A láda valahol a domboldalon felfelé volt elrejtve. Felmásztunk a dombon az erdőbe és megkerestük. Nem okozott nehézséget, könnyű találat volt. Elvégezvén a szükséges dolgokat, mint regisztráció és örömködés, továbbálltunk a másik kiszemelt helyünk felé. (2009.09.19 13:00)

38. Kossuth kilátó (GCKKIL)

Dörgicse és Mencshely között tértünk le az aszfaltos útról, hogy a kilátó felé vegyük az irányt. Az autót egy arra alkalmas helyen letettük, és gyalogszerrel álltunk neki megmászni az előttünk feltünedező dombot. Az úton lassan araszoltunk felfelé, nem akartunk kifulladni. Kétoldalt a az út partfalánál mini ringlóktól csüngtek az ágak. Nosza ettem is felfelé párat. Kicsi annyira nem szereti, Ottó pedig csak akkor ha jól elgurítjuk neki, mert akkor látja értelmét rámozdulni. Amúgy nem foglalkozik vele, mivel nem pörköltszaft ízű. A gyalogutat lassan felváltotta egy kicsit szűkebb ösvény, mely a bokrok között kanyargott felfelé. Ezen a bokros részen küzdöttük mind feljebb és feljebb magunkat. Lassan de biztosan azért elértünk a kilátó alá. A kilátó előtti mezőn Ottó ügetett egy kört, mi addig felsétáltunk a tövébe. Szép fából ácsolt kilátót kell elképzelni, melyen azért látszik az idő nyoma. Nosza felmásztunk, és Hős Kutya Ottót is felvittük magunkkal. Na azt a parát, ami akkor volt, azt nem lehet leírni.

 
Ottó annyira tériszony lett, hogy nem volt hajlandó megmozdulni, csak feküdt a platón fent. Mosolyogtunk is rendesen. Gyönyörködtünk a kilátásban. Kicsi főleg. Bejelölte egyik favorit helynek. Ettünk, ittunk levittük az Ottót, majd megkerestük a ládát is. Beírtuk, hogy itt jártunk, majd séta vissza a kocsihoz. Húsz perc alatt vissza is értünk, közben ismét jóllaktam a ringlókból. Csak sürgős dolgom ne legyen miattuk...(2009.09.19 14:27)

39. Mosóház, Óbudavár (GCMOSO)

Mai napi kirándulásunk az Óbudavári mosóház volt. Nevével ellentétben nem Buda környékén található, hanem itt a Balaton- felvidéken. Parányi falu, talán csak az az egy utcája van amint át lehet menni rajta. Két ládát is lehet itt találni. Az egyik a Mosóház, a másik a Házaspárok útja. Kicsi valamiért nem akart ezen utóbbin végigmenni, akárhogyan is erősködtem, ha már itt vagyunk sétáljuk végig, még ha nem is vagyunk házasok, csak pár. Az erősebb győzött, ezért maradt a mosóház. A templom mellett parkoltunk le, ahol le lehet menni a keskeny gyalogúton a kis park felé. Amint leértünk derült ki, hogy a kis park nem is olyan kicsi. Egy szép, fából készült alkalmatosságokkal telepakolt park, játszótér található itt. Meg is néztük a mosóházat, persze nem mostunk semmit, csak a kezünket, és Ottó kortyolt nagyot belőle.

 
Leültünk a patak partján is a hintaszékbe pihenni. Nagyon jó hely relaxálni. Csörgedezett a patak, csiripeltek a madarak, stb... Ahogy ez már lenni szokott. Ottó csak futkozott a patakban fel és le. élvezte, hogy nem süllyed el benne, de még is vízben van. Mikor kipihentük magunkat, indultunk befejezni a keresést. A kincs egy picit feljebb, az erdőben volt elrejtve egy fa tövében. Nem voltunk szerencsések és ügyesek, nem lett meg azonnal a rejtés. A GPS picit pontatlanabb a fák árnyékában. Jó húsz vagy harminc percet kerestük, mire végül megtaláltuk. Persze utólag láttuk, hogy jópárszor elfutottunk mellette. A lényeg, hogy valahogy összeszedtük. Kellemes séta következett vissza a parkhoz. Itt egy picit fényképezgettünk, majd felmentünk a kocsihoz, és indultunk a következő helyre amit a mai nap kiszemeltünk. (2009.09.19 15:40)

40. Nagyvázsony (GCSONY)

Hazafelé vettük az irányt, Nagyvázsony útba ejtésével. Itt is rejtettek el szemfüles kesserek egy ládát. Nagyvázsony jelképe ugyan híres vára, ahol Kinizsi Pál lakott. A mesét bizonyára mindenki ismeri, így arra nem térünk ki. Arra azonban inkább, hogy a láda nem itt van, hanem jóval lejjebb a falu széle után két kanyarral. Itt pediglen egy kolostorrom található.

Valamikor a 15.sz-ban építtette Kinizsi Pál. A kolostor már nem áll, csak egy két fal, és az alapkövek. A láda itt rejtőzik. Óvatosan kerülgettük a romot, majd lecsaptunk a ládára. Hamar megvolt, így nem is időztünk vele sokat. Pici pihenőt tartottunk a padoknál, majd vissza a kocsihoz, és indulás haza. (2009.09.19 16:55)