Megleltük. Kellemes nyári melegben Ottó és kis csapatunk elszáguldott a padragkúti sziklák mellett és célba vette a 'LIK' környékét. Ez már csak így van velünk, nem bírunk otthon ücsörögni és nem csinálni semmit. Letettük a kocsit a kijelölt helyen, majd nekiveselkedtünk az emelkedőnek. Odafelé eléggé sűrű volt a növényzet, de megküzdöttünk vele. Bozótvágó machete azért nem kellett, de őserdőhöz méltó sűrűséggel találkoztunk. Átvágtunk kidőlt fán, patakon, mindenen. Átmásztunk bozóton, csalánon, bereken. A láda végül könnyen meglett, és a barlang is szép volt. Bár sikerült lemenni a bejárathoz, (voltam ilyen kíváncsi...), ÓVA INTENÉK mindenkit, aki lemegy, hogy darázsveszély van. Mikor lementem, rögtön megcsípett egy a bokámon, ami felettébb fájdalmasnak bizonyult, mivelhogy kiderült ezekre a dögökre allergiás vagyok. Eddig nem volt gond,de most... Szóval vigyázzatok!!!
Visszafelé Kicsi nyulat fogott és míg rendben szedte magát Ottó lelépett. Azt hiszem őzet szagolhatott. Szóval frász kerülgetett mindenkit, mikor eltűnt és a hívásra sem jött elő. De vagy elunta vagy kiröhögték az őzek, mert visszajött. Ekkor kezdődtek a bajok. Ottó kutyát baleset érte. A cipőmmel elhajtott ág szembe vágta. Nyikkant de több semmi. Én kezdtem vakarózni a darázscsípés allergia miatt. Kicsi csak simán sáros volt. A kocsinál látszottak már a vihar előjelei. Ottó szeme egyre vörösebb, az én testemen egyre több viszektő púp. Csak Kicsi állta a sarat. Hazaérve összeestünk. Ottó szeme bedagadva, mint akit szemközt vertek. Nekem mindenem piros és feldagadva a csípés után. Anyus ápolgatott minket szorgalmasan. Szóval pihenés és pihenés. De megvan! És túléltük. :-) I was at BUJOLIK and I survived!!! (2009.07.11 16.15)
Hát igen, egy hős vagyok ;)
VálaszTörlés