2011. március 31., csütörtök

Ajkai fejtegetés.


48. Ajkai fejtegető. (GCAJKA)
Ajkán rejtőzünk mikor éppen nem máshol. Na ezt jól megmondtam.  Szóval itt helyben lévő ládára nem is értem miért vártunk ennyit. Közel volt, mégsem erre a ládára fókuszáltunk. Eddig. De most eljött az idő. A láda egy hosszabb multi, mely Ajka város nevezetességeit, és szebb helyeit hivatott bemutatni. Ezen a napon ennek álltunk neki. Az első pont a tó belsejében található szigeten van. Itt elég sokat járunk Ottót sétáltatva, így ennek a pontnak a begyűjtése nem okozott gondot. Fekete István nevezetességeit (az állatokat) lehet itt megtekinteni szobor formájában. A második pont a város belseje felé haladva a múzeum környékén a templomdombon lévő világháborús szobor volt. Ide is Ottó kíséretével mentünk, hogy biztosan legyünk a pont megtalálásában. Innen viszonylag messze van a következő pont, a tósokberéndi templom, és még messzebb a valós láda. A láda keresésére már kocsival mentünk, majd a templomnál leolvasva a jelszót megállás nélkül mentünk tovább a láda irányába. Megnéztük merre is kell menni a kincs felé, de most nem kanyarodtunk le, mert vasárnapi ebédre mentünk. Ebéd után, délután indultunk visszafelé, útba ejtve a ládát. Az út egy földútra vezetett át minket, mely lement egészen a lőrintei tóig. Itt a tóparton leparkoltuk a kocsit, majd szabadon engedtük Ottó nevű vadállatkánkat, hogy kedvére futkozzon. A ládát a tó túlsó oldalán jelezte a gép, így kellemes lassú sétával indultunk neki a parton. Teljes nyugalom honolt a környéken, néhány kócsag és gém reppent fel útközben és adott változatosságot a vidéken. A tó túlsó végéhez érve az erdőben találtuk meg a ládát, és tettük megtalálttá a helyet. Lassan sétálva a túlparton visszafelé, Ottónak dobáltunk botokat, melyeket szokás szerint tettetett méreggel harapdált darabokra, vagy éppen dobott a földre és pisilt le. Így szórakozva értünk vissza a kocsihoz, majd indultunk lassan az otthon felé. (2009.11.01 15:50)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése