Betyározás, romozás.

71. Csepelyi templomrom (GCCsr)

A jó idő ismét csak kicsalogatott bennünket egy kis sétálásra. Felkerekedtünk hát és meglátogattunk néhány közelebbi ládát. Úrkút és Tótvázsony közötti szakaszon található egy eldugott templomrom. Ez lett mai ládázásunk első állomása. A rom egy kis ligetben található a szántóföld közepén. Az útról nem is látszik, így aztán majdnem elmentünk mellette. Szerencsére találtunk egy bekötőutat nem messze a ligettől, így ott le tudtuk parkolni a kocsit. Nem szívesen hagytam volna az út szélén. Innen gyalog mentünk tovább az erdőcske felé. Fűvel benőtt kis szekérúton haladtunk felfelé a domboldalon. Térdig érő, de még zöld búzatáblát kellett átszelnünk, hogy odaérjünk. Kellemes, árnyas liget öleli körül a romot. Nem sok fal áll már. Körben gaz burjánzik mindenhol, alig tudtunk haladni a cél felé. Végigfutottunk a régi alapokon is, hogy addig se kelljen a gazban menni. A rom túlsó oldalán meg is leltük a ládát. Egy szép növésű, terebélyes fa közelében volt elrejtve. A közelben egy rókalyuk is volt, biztosan a láda őre. J Szerencsére nem találkoztunk vele. Fene se tudja mi történt volna ha épp otthon van az őr. Mindenesetre nem erőltettük a dolgot, hanem elindultunk vissza a kocsi felé. A ligetet elhagyva aztán lesétáltunk a dombról, beültünk, és indulás tovább... (2010.05.23 11:20)

72. Savanyó Jóska sírja (GCSAJS)

Betyárkodtunk. Egy picit. Na nem valami csínytevésről volt szó, hanem meglátogattuk Jóska bácsit, a Savanyót. Tótvázsonyban helyezték nyugalomra egyik leghíresebb betyárunkat. Emlékül kopjafát kapott, hogy emléke tovább éljen. És, hogy ezt minél többen megismerjék, egy geoláda is elhelyezésre került nem messze a temetőtől. Más látnivaló nem volt a környéken, így sokat nem is időztünk a sír mellett.  Józsi bácsiról annyit kell röviden tudni, hogy Ő volt az utolsó bakonyi betyár. Gyalogbetyár volt, lovakkal nemigen közlekedett, de a Bakonyt jól ismerte, így sokáig tudott ott rejtőzni. Végül elfogták, és börtönbe vetették húsz évre, majd szabadulván szabónak állt, de később öngyilkos lett. No ennyit róla, mi pedig továbbállunk egy újabb láda keresésére... (2010.05.23 12:00)

73. Zádorvár (GCZDRV)

A könnyű drive-in után egy picit nehezebb séta következett. Bár ezt ekkor még nem tudtuk. Valószínű, hogy a parkolóhely koordinátáit elrontottam mikor begépeltem, mert valahol a két közeli falu közötti útszakaszon mutatott egy helyet, ahol nem volt semmi érdemleges. Hittem szép szavának, így megálltunk egy erdei út bekötésében beparkolva a magas fűbe, hogy senkinek ne legyünk útban. Innen aztán követtük a toronyiránt a jelet. Egy erdei út vitt felfelé a domb teteje felé. A GPS kb. ezer méterre jelezte a célpontot. Így sétálgattunk felfelé az erdei úton. Annyira sikerült téves utat kiválasztanom, hogy le kellett térnünk az erdei útról, mely elkanyarodott, és átvágni egy másik felé, amely a cél irányában mutatkozott a térképen. Persze nem láttunk semmi jelzést azúton, így lassan-lassan tudatosult bennem, hogy valamit rosszul adtam meg. No, sokat nem tévedtem, de mivel a cél stabilan közeledett, vagyis mi a cél felé, nem álltunk meg. Rendületlenül mentünk felfelé. Meleg volt és vizet sem hoztunk magunkkal, így rendkívül örültünk mikor lankássá lett az út. Picit kifújtunk magunkat, majd a fenyőfák alatt továbbindultunk a rom felé.

Az a gondolat támadt bennem, hogy vágjunk át egyenesen, mert kb. száz méter csak a rom, és nem olyan sűrű az a bokros rész, ami elválaszt minket tőle, de sajna 4 méter után inkább feladtuk eme tervemet, mert olyan mértékben lett sűrű, hogy lehetetlen volt haladni. Visszamentünk az eddig követett útra, majd továbbindultunk. Az út kikanyarodott a fenyvesből, egy cserjés részre, ahol lassan de biztosan egy enyhe kanyart leírva vezetett minket a vár felé.  Zádorvár a nevéhez híven egy vár, amely mint minden vár, valamilyen hegy vagy domb tetején áll. Ezt sikeresen megmászva egy kellemes tisztásra értünk az út végén, ahonnan szép rálátás nyílt a Balaton északi részére is. A vár már csak rom, mint ahogy az várható is volt. Viszont akad egy kilátó is mellette, amit megmászva szép panoráma adódik a tájra. Picit elidőztünk itt, majd megkeresve a ládát, elindultunk visszafelé. Lefelé már könnyebben ment a séta. Kicsi is vidámabban kapkodta a virgácsait. Én is könnyebben viseltem a lejtőt. Elérvén a kocsit, ittunk ami belénk fért, majd továbbmentünk a következő célpont irányába... (2010.05.23 13:00)

74. Vöröstó és a kálvária (GCVKAL)

A Zádorvár bevétele után egy kegyeleti helyet kerestünk fel Kicsivel mintegy befejezvén a mai ládázást. Vöröstó nevével ellentétben nem egy tó mellé épült. Nem találni itt tavat, de mivel vár volt a közelben, ez pedig a Kinizsi-vár, a már középkorban lakott település volt. A kutatások szerint őskori maradványok is igazolják a falu régi voltát, de én a várban bízom inkább. Régebben a várak körül volt a falvak többséggel. Ennek a helynek a kálváriáját terveztük felkeresni a geocaching kapcsán. A kálvária, mint általában mindegyik, egy dombra való felkapaszkodással indul. 

Fent egy kápolna várt minket, és enyhe kilátás a környékre. A láda azonban jóval hátrébb, úgy ötszáz méterre a kápolna mögött lévő erdősségben volt elrejtve. A vetés szélén sétáltunk odáig, majd a rövid keresés után Kicsi rátalált a ládára. Persze elvégeztük az ilyenkor szükséges dolgokat, majd visszatérünk a kocsihoz, és elindultunk megmenteni Ottót... (2010.05.23 14:20)