83. Rezi vár (GCREZI)
OKT-s nagytúrám második részének első állomás volt ez a vár. Zalaszántóról ismét a falu vége felé indultam el, de azután nem fordultam le a Sztupa felé, hanem egyenesen a szembe lévő szép, zöld hegyoldalnak vettem az irányt. Egy ideig az aszfaltos úton haladtam, majd befordultam az erdei útra a jelzett részen, és megkezdtem a mászást a tető és az ott lévő vár felé. Az elején még enyhe emelkedő nem viselt meg, de később kb. 45 fokosra váltott, amin már a nehéz zsákkal a hátamon csak lépesben tudtam haladni. Sokszor megálltam, hogy levegőhöz jussak, közben nézegettem a fákat bogarakat, de érdekesek lettek hirtelen, mikor nincs levegőm. Lassan-lassan, de feljutottam a tetőre, ahol azután már egy közel vízszintes utakon sétáltam el a várig. A vár a szirt peremére épült, szép kilátást biztosítva a környékre.
Lévén felhős, esős idő ismét, ami elkísért előző utamon is, most sem volt teljesen távol, az ég beborult mire felértem a várhoz, és szitálni kezdett az eső. Behúzódtam egy esővédett pihenőbe, megettem egy csokit, majd elindultam ládavadászatra. Senki nem járt környéken, így nem is kellett sokat óvatoskodnom. A rejtés egyszerű és könnyen megtalálható volt. Sikeresen beírtam ottjártamat a füzetbe, majd lassan továbbhaladtam a túrán. Az eső pedig elkezdett szemerkélni... (2010.08.09 10:00)
84. Egregyi templom (GCegrk)
A rezi vártól indulva az út szerencsére lefelé vitt az út elég hosszan, így az esőtől eltekintve könnyen haladtam. Az erdő csendes volt , csak az esőcseppek kopogása hallatszott a leveleken. Ilyen kellemes csendben sikerült teljesen a gondolataimba merülve gyalogolni. Az embernek jó néha kikapcsolni az agyát, és ez most jól is jött nekem a sok hétköznapi gond után. Lassan bandukolva ereszkedtem le és értem el Rezit. A falu kicsit régies, álmos képet mutatott így esőben. a kocsmában pihentem meg, és ittam egy forró teát, hogy picit átmelegedjek. Megettem egy szendvicset, majd továbbindultam a Gyöngyösi csárda felé. Rövid séta után oda is értem és megláttam a betyárok hírhedt törzshelyét a gyöngyösi csárdát. A betyársírokat és a csárdát érdemes megnézni, ha időben van az ember, akkor ebédelni is lehet. Én fel voltam szerelve kajával, így nem éltem a lehetőséggel, Innen eléggé vargabetűs úton erdőn mezőn keresztül kell felgyalogolni Egrenybe. Egrenyi látnivalóként jegyzik a templomot, mely 13-14. században már állt román stílusú kistemplomként. Szerencsére nyitva volt , így be tudtam lesni a nemes egyszerűséggel megalkotott belső részébe. Érdekes, hogy akkoriban mennyire egyszerű templommal beérték az emberek. Ma inkább a díszeset kedvelik, nekem személy szerint az első verzió jobban tetszik. Gyorsan a ládát is megszereztem, majd magam mögött hagyva az épületet, elindultam Hévíz felé... (2010.08.09 14:15)
85. Hévizi úszás (GCHevu)
Hévíz a fürdőhelyről ismert leginkább. Mind az OKT, mind pedig a geocaching ide hozott. A fürdő környéke éppen felújításon megy át, így sok a lezárt, felbontott szakasz, de jó látni, hogy legalább tesznek valamit a helyért. Rengeteg ember sétál fel-alá, nézegetnek kirakatot vagy éppen a fürdőben töltik a szabadidejüket. Mire ide érek a nap is kisüt. Az idő kezd fülledt és párás lenni. A láda pediglen bent helyezkedik el a fürdő területén. Nosza össze kéne szedni.
Lassan sétálok végig a környéken és lesek be ahol lehet, mivel nem akarok belépőt fizetni a pontok miatt. A túra feszített tempója miatt nem érek rá pancsolni, de mivel itt járok gondoltam begyűjtöm a pontot. Sorban haladok, de sajna rá kell jöjjek, hogy egy pont hiányzik, ezért feladom, és kérem az elfogadást. Ez sajna megesik... (2010.08.09 15:15)
86. Hévízi csobbanás (GCHevi)
Ez a láda nincs is messzi a másiktól. Végigsétáltam a tó partján körbe, míg el nem jutottam a láda közelébe. Az erdő is meglehetősen hangulatos a nyüzsgő „city” után a kihalt erdő. Ezt az előnyét mások is felfedezték, látva a varázstekercs szalagok maradványait. Ennél többet nem is szeretnék mondani. Hévíz összességében tetszett, tipikus turistákra épülő fürdő. Hajrá Magyarország, mert fürödni kell... (2010.08.09 15:35)
87. Margit-kilátó (GCMaKi)
Hévíz után a Margit-kilátó felé vettem az irányt. Kiérve a fák közül, mér látszott is az építmény a domb tetején a távolban. Addig ugyan még volt pár kilométerem, és ez a forgalmas úton, mert bicikli vagy gyalogos ösvény persze Magyarországon ritka, eléggé nagy óvatosságot igényelt. A forgalom sűrű volt, és mindenki igyekezett a dolgára, alig-alig vették észre, hogy az út szélén sétálok. Nem volt veszélytelen mutatvány. Cseszegtomajra átérve már jobb volt a dolog, mert nem járt annyi autó. Az aszfaltos úton lassan emelekedtem fel a kilátó mellé. A láda jelszó a torony egy jellegzetessége volt, amit meg kellett számolni. Eddig minden kilátóm útközben ingyenes volt, persze ez, mivel turista-paradicsomhoz közel van, fizetős. Én nem akartam fizetni egy vasat sem, így megszámoltam amit kellett, majd kiláttam a kilátó aljából. Így is jó rálátásom volt a környékre. Mikor kinézegettem magam, elindultam a még öt kilométerre lévő kocsi felé. Az út fárasztó volt a tűző napon. A lábam az egész napos gyalogolásban elfáradt, és kezdett húzódni. Nagyon megköszöntem a felettünk lakónak, mikor elértem a kocsit. Megkönnyebbülten vettem le a zsákot a hátamról, cseréltem le csuromvíz pólóm és befülledt cipőm. Pihentem vagy 10 percet, majd irány haza, ahol Kicsi és Ottó már vártak...(2010.08.09 16:25)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése