15. GCTPt
Péntek délutáni programnak terveztük a sétát. A kocsit rögtön az erdei út bejáratánál leparkoltuk, és innen indultunk el a koordináták felé. Az út elsőre hosszabbnak tűnt, mint képzeltük a leírás alapján, másodikra pedig már határozottan éreztük is, mikor a vége felé jártunk. Így aztán elég szép sétát kellett tennünk az erdőn keresztül a láda rejtekhelyéig. Útközben kellemes erdészházak mellett vitt el az ösvény. nagyon megfelelő hely egy hétvégi szalonnázáshoz. A mellette elterülő kis tisztáson padok, asztalok, és a gyerekeknek egy fából tákolt játszótér.
Csak a hétvégi kirándulókra, piknikezőkre várnak. Na ezek mellett húztunk el a láda keresése közben. A házakat átvágva az erdő mélye felé mentünk, ahol is végül elértünk a hely közelébe, ahol a láda lapult. Kicsi és én is bevetettük magunkat a sűrűjébe és kerestük, mint az őrültek. Amikor már majdnem feladtuk, mert egyik fa tövében sem volt az amit kerestünk, megpróbáltunk a rejtő fejével gondolkodni, de nem ment. Ki tudja hányadik kör után véletlenül gondoltam át a dolgot, és sikerült végül a láda nyomára bukkannunk. Bejegyzés és jelszórögzítés után elindultunk visszafelé. Tudtuk mekkora séta vár ránk, ezért már előre elfáradtunk a gondolattól is. Hajrá... Azért lassan-lassan faltuk a távot. Közben megnéztük az út mentén állított emléktáblát, melyet a vadásztársaság állított egy társuk emlékére. Szépen faragott emlék az erdő szélén...Lám, az erdő sok mindent rejt.
Csak a hétvégi kirándulókra, piknikezőkre várnak. Na ezek mellett húztunk el a láda keresése közben. A házakat átvágva az erdő mélye felé mentünk, ahol is végül elértünk a hely közelébe, ahol a láda lapult. Kicsi és én is bevetettük magunkat a sűrűjébe és kerestük, mint az őrültek. Amikor már majdnem feladtuk, mert egyik fa tövében sem volt az amit kerestünk, megpróbáltunk a rejtő fejével gondolkodni, de nem ment. Ki tudja hányadik kör után véletlenül gondoltam át a dolgot, és sikerült végül a láda nyomára bukkannunk. Bejegyzés és jelszórögzítés után elindultunk visszafelé. Tudtuk mekkora séta vár ránk, ezért már előre elfáradtunk a gondolattól is. Hajrá... Azért lassan-lassan faltuk a távot. Közben megnéztük az út mentén állított emléktáblát, melyet a vadásztársaság állított egy társuk emlékére. Szépen faragott emlék az erdő szélén...Lám, az erdő sok mindent rejt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése